• 6
  • 7
  • 4
  • 10
  • 9
  • 8
  • 5
  • 1
  • 3

Legközelebbi misék

  • Szombat előesti mise
    Forgáchi kápolna Forgách A. u. 93.
    szombat 14:00
  • Szombat előesti mise
    Rónafalu
    szombat 15:30
  • Szombat előesti mise
    Szent József Plébánia Acélgyári út 1.
    szombat 17:30
  • Szombat előesti mise
    Zagyvapálfalva Budapesti u. 55.
    szombat 18:00
  • Vasárnap reggeli mise
    Bárna
    vasárnap 08:00
  • Vasárnap reggeli mise
    Szent József Plébánia Acélgyári út 1.
    vasárnap 08:30
  • Vasárnap reggeli mise
    Somoskőújfalu
    vasárnap 08:30
  • Vasárnap délelőtti mise
    Zagyvaróna
    vasárnap 09:30
  • Vasárnap délelőtti mise
    Salgótarján Főplébánia Rákóczi út 24.
    vasárnap 10:00
  • Vasárnap délelőtti mise
    Zagyvapálfalva Budapesti u. 55.
    vasárnap 11:00

További misék...

Legutóbbi cikkek
Címkefelhő
Karancs (1), Mária (1), Mátraverebély-Szentkút (7), Somoskőújfalu (4), Zagyvapálfalva (2), advent (17), biblia (3), bál (3), család (3), egyházmegye (1), ferences (1), ferencesek (2), hit (8), házasság (3), húsvét (5), ifjúság (31), iskola (1), karácsony (6), keresztút (6), kálvária (6), káplán (1), lelkigyakorlat (5), nagyböjt (22), nagyhét (1), orgona (12), pingpong (4), pápa (18), református (1), szolgálat (1), trilógia (2), tábor (5), zarándoklat (27), zene (1), zsinat (1), életige (40),

Búcsúzunk Pici atyától

01-Pici-bucsu.jpg2015. július 26.

Mi mindig búcsúzunk

Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.

Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk.

Reményik Sándor

 A képek itt láthatók!

Mi most nem valamitől, hanem valakitől!

 Pici atya gondolatai……

„ Ne sírj, mert elmúlt, örülj, mert megtörtént”

            Itt ülök a szobámban, amely már félig szét van pakolva, dobozok és félig kicsavarozott szekrények közt. Hallgatom a KÉK-et, a tőlük kapott cd-én és gondolkodom. A napokban minden a búcsúzásról szól, bárhová megyek mindenhol megköszönik, hogy itt voltam, hogy velük voltam, hogy a papjuk voltam. De kell ez?- kérdezem én. Sokáig az volt a véleményem, hogy teljesen felesleges, de mostanában egyre inkább rájövök nekem is szükségem van rá. Hiszen tovább kell állnom és igen szerettem itt élni Salgótarjánban, szerettem a hegyeket, szerettem az embereket, szerettem a hegy tetejéről végignézni a városon, szerettem imádkozni a Kálvárián, szerettem, hogy Vasárnaponként milyen sokat kellett autóznom, hogy eljussak a templomokba, szerettem, hogy szeretnek és, hogy engedik én is szeressem Őket. Szerettem reggelente zsolozsmára járni, szerettem naponta az iskolákat járni Bárnától a Petőfin keresztül a Kodályig és a Besztercéig. Szerettem esténként a közösségekben beszélgetni, énekelni. Szerettem, hogy mindenki Pici atyának hív és sokan nem is tudják mi a rendes nevem. J Szerettem kirándulni és táborokba járni, szerettem, hogy jó papokkal lehetek együtt nap mint nap és nem kell érte kilométereket utaznom. ........


65 évvel ezelőtt hurcolták el a ferenceseket Salgótarjánból

2015. július 26.

2015-07-30-Megemlekezes-a-ferencesek-elhurcolasarol.jpg


Mária Rádió érdekében


2015-07-20-Maria-radio-logoja.jpg

 

 

 

 

 

2015. július 20. Kapott levél továbbítása.

Kedves Testvérem!

Drámai helyzetbe került néhány nap alatt, szinte balesetszerűen a Mária Rádió.

Most kell imádkoznunk közösen és egy akarattal, hogy megmentsük. Most van óriási szükség az összefogásra, mert a Mária Rádiónak augusztus 19-én meg kell szüntetnie budapesti sugárzását. De ha nagyon akarjuk és kiimádkozzuk, hiszem, lesz megoldás. Mert a Mária Rádió nem emberi mű, ez Mária Rádiója.

Ahhoz, hogy újra kezdhessünk mindent, a Mária Rádióért és a döntéshozókért hatalmas imaösszefogást, imafüzért javasoltak hallgatóink és önkénteseink, s ennek alapján meghívlak a közös imára és annak az akaratnak a kifejezésére, hogy a Mária Rádióra elemi igény van.

Az alábbi linken leírtuk, mi történt, és ezen a linken a Médiatanács elnökének szóló levél aláírásával tudod kifejezni, hogy imádkozol a Mária Rádióért és a döntéshozókért.

http://citizengo.org/hu/26934-maria-radionak-mukodnie-kell

Úgy érzem, azon múlik a Mária Rádió jövője, hogy tízezrek állnak-e mellé imájukkal, és ezt kifejezik-e a Médiatanácsnak.

A Mária Rádió eddig is a hallgatók, az önkéntesek, a támogatók közös műve volt. Most szinte a létét kell megmentenünk, amihez egyetlen, de legnagyobb fegyverünk az ima, az összefogás.

Nagyon szépen kérlek, hogy ezt most tényleg karold fel: hívd meg kérem szeretteidet , barátaidat, ismerőseidet, mindenkit a közös imára a Mária Rádióért és a döntéshozókért, oszd meg velük a linket és kérd, csatlakozzanak az imafüzérhez.

A Mária Rádió családja nevében szeretettel, hittel és reménnyel köszönt:

Szabó Tamás

a Mária Rádió elnöke


"Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre" - mondta Jézus tanítványainak.

2015-07-19-Pihenes.jpg2015. július 18.

„Megtanítottam hallgatni a lelkem, így békét szereztem neki. Mint anyja ölén a gyermek, mint a gyermek, úgy pihen bennem a lelkem.” Zsolt 131,2

 

Pihenés

Három kérdésre keressük a választ a pihenéssel kapcsolatban. Az első, hogyan pihenjünk, a második, hogy mennyit, a harmadik, hogy mikor.

Hogy miképpen pihenjünk, a legtöbbünk tud válaszolni, aludjunk egyet. Minden esetben igaz ez? Minden esetben a legjobb pihenési mód, ha alszunk néhány órát? Mit gondolnak, azok számára, akik egész nap egy székhez vannak kötve, mi jelenti az igazi pihenést? A testmozgás. Vagyis az aktív pihenés, fizikai terhelés is jelenthet pihenést annak, aki szellemileg fáradt el. Az egyensúly, a szellemi és fizikai munka egyensúlya nagyon fontos.

 


Bogácson voltunk

003-1-nap.JPG2015. július 13.

Hittanosaink június 29-től július 3-ig Bogácson voltak ökumenikus táborban, ahol református testvéreinkkel együtt egy hét alatt megélték az egész egyházi évet. Fogadjatok erről először egy kis képes beszámolót és remélem, érkeznek majd hozzá a részvevőktől élmény sorok is.

1. nap itt látható.

2. nap itt látható.

3. nap itt látható.

4. nap itt látható.

5. nap itt látható.

Hittantábor Bogácson

             Mit jelent nyári melegben Karácsonyt ülni? No ezt kevesen tudják Magyarországon. A táborunk első napján adventi hangulatban szálltunk le a buszról Bogácson. Izgatott arcok, telt ajkú mosolyok. A lány-szállás és a fiúk háza közt keskeny közút. A tábor első látásra nyerőnek mondható. Mindenki elhelyezkedett és időben gyülekezett a nagyobb, közös udvaron. Papír fenyőfák kerültek fel a falra, megtörtént a csoportok beosztása. A napot az akadályverseny aranyozta be jó hangulatával. Ezen a versenyen nagyon ráéreztem mennyire „öreg” vagyok és nem bírom már az iramot.


Jó volt együtt ünnepelni!

17-ZB-Ezmise.jpg2015. július 03.

Jó volt együtt ünnepelni

 

Vasárnap este már a kinti esőfüggöny miatt is éreztük: jó itt lenni, a szent hajlékban, mi azonban mégsem az eső elől jöttünk Salgótarján főtemplomába, a Nagytemplomba, hanem ünnepelni. Hogy valóban mondhassuk: „Uram, jó nekünk itt lenni…”. És elmondtuk, többen is, többször is. A szentmise kezdetén Varga András esperes atya, a házigazda plébánia nevében, aztán az ünnepelt, az ezüstmisés Zachar Béla püspöki tanácsos, nagybátonyi plébános atya, majd paptársa, Mischinger Ferenc érseki tanácsos, ózdi plébános atya, és mindezek mellett a templom hívő közössége is. Jó volt ott lenni, együtt ünnepelni, hálát adni Béla atyáért, köszönteni őt, és kérni rá és munkájára a Jóisten további áldását és kegyelmét.

A képek itt láthatók!

 


A XI. Egyházmegyei Találkozóról filmes összeállítás

2015. július 02.


Csendes imamenet az üldözött keresztényekért

2015. június 29.

2015-07-03-Csendes-Imamaenet-2015-07-03-page-001.jpg


A találkozás öröme. Nagyoroszi 2015.06.27 XI. Egyházmegyei Találkozó

001-EMT-Nagyoro.JPG2015. június 27.

Az evangélium öröme

A kereszténység leghitelesebb arca

 

Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű buzdítása címében hordozza az örömöt. Éppen ezért ennek az egyszerű szónak a feltárása képezi a dokumentum bevezetését. Ráadásul az öröm gondolatának az elemzése megmutatja korunk sebesültségét is, felmutatja azt a szövegkörnyezetet, amelyben az új evangelizációnak meg kell valósulnia.

„Az aktuális világnak, a maga sokrétű és nyomasztó fogyasztási kínálatával az a nagy veszélye, hogy egyénközpontú szomorúsághoz vezet, amely az elkényelmesedett és fösvény szívből, a felszínes élvezetek beteges kereséséből, az elszigetelt lelkiismeretből fakad" (EG 2). Ez a kísértés próbára teszi a keresztényeket is, nem csupán a külvilágot: „Sokan beleesnek [ebbe a veszélybe], és sértődött, elégedetlen, élettelen személyekké válnak" (uo.). Szinte magunk előtt látjuk az önmagával elégedett, de a külvilágot szüntelenül kritizáló katolicizmust, amely a Bibliából igyekszik ideológiát gyártani önnön felsőbbrendűségéhez. Feltűnnek szemeink előtt a keresztények, akiknek folyton bajuk van a többiekkel, de önmagukat, a saját családjukat, a saját plébániájukat, csoportjukat, lelkiségüket, közösségüket paradicsomkertnek látják. Ez az a hit, az a moralizáló kereszténység, amely elől menekül minden élő, mert magabiztossága mögött megérzi azt az élettelenséget, amelyről a pápa ír. Se új, se régi evangelizáció nem bontakozhat ki úgy, ha a keresztények nem válnak az élet, az öröm, a szabadság vonzó tanúivá az egész társadalom előtt.

Világjáró Klub 2015.06.30 Kedd 16.30 Szentföldön jártunk

2015. június 26.

2015-06-30-Vilagjaro-meghivo-60.jpg


Bérmálkozás Somoskőújfaluban 2015. június 14.

bermsk-1066.jpg2015. június 25.

Nagy napra virradt múlt Vasárnap Somoskőújfalu, hiszen 26 év után újra bérmálás volt a faluban. De nem csak a falunak volt ez nagy nap, hanem különösen is annak a tíz embernek, akik miatt a Püspök atya ide érkezett. Legtöbbjük már két éve vár arra, hogy megkapja a Szentlélek ajándékait, de volt olyan aki már 70 éve várta ezt a napot. Úgy gondolom egy nagyon bensőséges ünnep volt ez a nap. Varga Lajos püspök atya hangsúlyozta nagyon szükség van hitüket élő fiatalokra, hiszen Ők igazán hitelesek a mai világ számára. A Szentlélek igazi ünnepe volt ez a nap, amihez mindenki hozzátett, az énekesek, a ministránsok, a bérmálkozók, az egész somosi egyházközség. Hálával gondolok erre a napra, hiszen nem csak a bérmálkozók, hanem mi is újra részesültünk a Szentlélek ajándékaiban. Igazi Pünkösd volt. Amint képek is tanúskodnak róla. Köszönet Bozó Rebekának érte! Itt láthatók


Zahar Béla Ezüstmiséje 2015.06.28-án a Főplébánia templomában

2015. június 19.

2015-06-28-Zahar-Bela-ezustmisejere-meghivo.jpg


Oklándi vendéglátóink kedves válasza.

1-nap-0018.jpg2015. június 09.

Kedves András atya, kedves zarándoktestvérek!

 

Megrendítő élmény volt Sztermen Ildikó beszámolóját olvasnunk az „áldott szent pünkösdnek gyönyörű”, Erdélyben töltött idejéről. Megnézve a sok fényképet, láthattuk azokat a helyszíneket is, amelyeken, mint zarándoklatuk állomásain, élményeket szereztek. Egy mondás szerint, ahol életünk folyamán megállunk, és imádságunkkal átmelegítjük a helyet, az örökre megőrzi a szeretet lenyomatát. Az Önök zarándoklata bennünk is így él tovább.

 

A Szentlélek Úristen közösségteremtő pünkösdi csodája a bizalom is, amellyel embertestvéreink elindulnak egymás felé. Nem ismerve a helyet, a fogadókészséget, sem azt, mi vár rájuk. Ez a zarándokidő mozgatója.


Visszatekintés az elmúlt évre: hitoktatás - elsőáldozás

Ac-04.JPG2015. június 09.

Tanév végi gondolatok

Nehéz akkor írni a dolgokról, amikor még benne vagyunk a történés folyamatában. Így tanév végéhez közeledve picit úgy szemlélhetem ezt az évet, mint egy sas. Felülről. A második időszakot futtatta le az idő kezeink között úgy, hogy immár a hittan tantervbe építve tanítható az iskolákban. Minden év új kihívásokat hoz. Ez is hozott bőven. Istennek hála, olyan csodálatos kis közösséggel dolgozhattam az elsőáldozás előkészítésekor, mellyel csak nagyon ritkán találkozunk munkánk során. Ez annak is köszönhető, hogy az elsőáldozó gyermekek közt már nagyocskák is voltak, ötödikesek, negyedikesek is! Sokkal komolyabbak, odaadóbbak már ebben a korban a gyerekek, mint második vagy harmadik osztályban. Itt azonban a harmadikosok is meglehetősen felkészültek voltak. A szertartáson a szülők is lelkesen olvastak és énekeltek gyermekeikkel együtt, többen jelezték, hogy ők is szeretnék ha felkészülnénk együtt az Ő szentáldozásukra!

A gyerekek kétszer gyónhattak a felkészítés folyamán és többen már az áldozást követő hetekben újra gyóntak! Ez nagyon örvendetes, hisz a szentség kegyelmeivel élnek és használják a lehetőségeket! Aki csak teheti, engedje őket előre a gyóntatószéknél, hisz ők szinte kizárólag vasárnap tudnak gyónni, mert a szüleik dolgoznak!

A hittanórákon résztvevő növendékek családi háttere igen színes. Két nagy csoport mégis a jellemző. Az egyik, aki a hitet valóban szeretné megerősíteni a gyermeke lelkében, hisz az alapjait már ő maga a szülő csepegtette bele! Itt is van, aki szeretné a szentségek felvételét is, mások számára ez nem fontos!

A képek itt láthatók!


Úrnapja

2015-06-07-Urnapja.JPG2015. június 08.

Úrnapja, avagy az Oltáriszentség ünnepe

Az évszázados vallási szokások, hagyományok, nemcsak szakrális útmutatást adtak, hanem megtanítottak bennünket az élet szépségére, és egyúttal örökké velünk maradó élményt nyújtottak. Ilyen különleges és emlékezetes hagyomány volt szülőfalumban, Kishartyánban az évente megtartott úrnapi szertartás a „gulyibaszentelés” is, felemelő lelkisége és gyönyörűsége miatt is. Gulyibának a szertartási stációknál épített virágsátrakat neveztük, s mivel úrnapja van, elmesélem e szép katolikus szokás történetét.

Mióta Jézus megalapította Egyházát és az Oltáriszentséget, azóta a keresztény egyházakban a szentmiséken mindig felhangzanak az utolsó vacsora szavai. A Biblia utolsó vacsora fejezete szerint: „Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s oda nyújtotta tanítványainak (…) Vegyétek és egyétek, ez az én testem! Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: ’Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára’.” (Mt 26, 26-28).

 


Volt egy Egyházközségek napja

001-Egyhazkoz-napunk.JPG2015. június 08.

"Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak." Apcsel 2,1

Ebben az évben is megadatott, hogy együtt ünnepelhettük Egyházunk születésnapját. Most a Szent József plébánia testvérei voltak a kedves vendéglátók. Szenmisével adtunk hálát és fogadtuk Urunk nagy szeretetvendégségét, amikor az oltárához hívott, hogy tápláljon Bennünket.

A szentmise végén "időszalag" eredményhirdetése volt, akik pedig már nagyon éhesek voltak, tápláhatták magukat a finomságokkal különösen is a töltött káposztával. Köszönet érte a sok ügyes kéznek.

A kultúrális műsor sokunk fáradt arcára (24-én éjszaka érkeztünk meg a csíksomlyói zarándoklatunkról) mosolyt varázsolt aranyosak voltak a gyermekek kicsik és nagyok és természetesen felkészítőik is.

A sportverseny és a totó kitöltése sok sok izgalmat hozott, de ügyesek voltak  a résztvevők. A vetítés most sem maradt el és a lelket emelő szép májusi litánia sem.

Köszönet mindenki közreműködéséért és remélhetőleg jövőre is találkozunk. Isten éltesse Egyházunkat Szentlelke által.

A képes beszámoló itt látható.


Gondolatok Zarándoklatunkról

4-nap-0061.jpg2015. június 1.

„Áldott, szép pünkösdnek gyönyörű ideje...”

Gondolatok egy zarándokútról.

  Pünkösd. A szó jelentését ízlelgetve, sok gondolatot tudok hozzá társítani. Elsőként talán az idejét: a tavaszt, a megújulást, az újrakezdés lehetőségét, valaminek a kezdetét. Biztos nem véletlen az egybeesés az egyik legnagyobb isteni csodával, a természet megújulásával, melynek felfoghatatlanságát számomra leginkább Babits filozofikus kérdése fejezi ki:

”Miért nő a fű, hogyha majd leszárad? Miért szárad le, hogyha újra nő ?”

 


Verses beszámoló "A jubileumi Csíksomlyó-i zarándoklatunkról"

5-nap-0056.jpg2015. május 31. 

Visszatekintés versekben zarándokutunkra Dr. Sasváry Erzsébet tollából. A képek midnegyik napunkról beszélnek a korábbi blogban. Köszönet az ajándékokért.

Csíksomlyó 2015

 

Ballagunk a Somlyók nyergébe fel,

Ifjú, öreg, hívő s a kétkedő,-

Ki itt most bizonyosságot keres

Boldog, bánatos és a szenvedő

Kinek minden lépés keserves

Félénken társába kapaszkodó

Vagy lelkesedéstől szinte olvadó.

A kíváncsi, kinek mindez csak „érdekes”

 A tapasztalt zarándok, öntudatos,

A „kiránduló”, a szökellő sportos

 


Pünkösdi koncert a baglyasi templomban

2015maj.24_4864.JPG2015. május 31.

                                 Múzsák testvérisége

                  Pünkösd  Baglyasalján:  2015.  május 24.

A képek itt láthatók.

 A lehetetlenre kértek,  a lehetetlenre vállalkoztam  baglyasi barátaim kedvéért.  Beszélni ott, abban   a  templombelsőben,  amelyet  a helyi  kötődésű  Bóna Kovács Károly  festő- és szobrászművész  freskója,  főoltára,  szószéke és a diadalív  Krisztus-fej domborműve  tesz eleve fennkölt, emelkedett hangulatúvá,   szóban  megnyilvánulni  akkor, amikor  a már elhangzott és a még következő  Vivaldi,  Saint-Saens, Mascagni,  Gluck, Bach  remekművei,  Wolf  Péter „Ave Mariá”-ja  mindennél  többet  mondanak  a tavaszról,  az  ünnepről  (is),  s szabad-e  köznapi  prózában  szólni  F. Csaba Mária  gyönyörű lírai sorai  után  vagy éppen Sík Sándor „Te Deum”-ját megelőzően, amelyeket P. Kerner Edit az előadóművészetet  képviselve  adott elő illetve fog tolmácsolni ?  A szavak  – amelyekkel mi  átlagemberek bírunk – bármilyen sok is van belőlük,  bármennyire  is  árnyaltak,  kifejezőek  kivált a mi csodálatos anyanyelvünkön –  soha nem vetekedhetnek a színek káprázatával,  a  zeneszámok,  dalok,  versek  lélekindító hatásaival.   Nekem azonban nincs más eszközöm,  én csak a szó, a szöveg erejével vagyok  képes itt és most (is) megjeleníteni, érzékelhetővé tenni – ahogyan előzetes  híradásokban olvasni lehetett – ünnepi gondolataimat.

 


Beszámoló képekben a jubileumi zarándoklatunkról, ami a 10. volt.

2015-05-19-Logo-kicsi-kepen.jpg2015. május 26.

Csíksomlyóra vezető jubileumi zarándoklatunk képes bemutatását láthatjátok és ha érkeznek beszámolók, akkor olvashatjátok is honlapunkon zarándokutunk érdekességeit.

1. nap itt látható.

2. nap itt látható.

2. nap itt látható: A hit kapuja, megmaradásunk
                               oszlopai

3. nap itt látható.

4. nap itt látható.

5. nap itt látható.

6. nap itt látható.

Sokat kaptunk és lelkivezetőnk tanácsát megfogadva tovább adjuk, nehogy a kegyelem belénk fülledjen, hanem egyre inkább lángra lobbanjon!

Lélegezz bennem, Szentlélek... (Szent Ágoston)

 

Lélegezz bennem, Szentlélek,

hogy arról gondolkodjam, ami szent.

Irányíts engem, Szentlélek,

hogy azt cselekedjem, ami szent.

Vezess engem, Szentlélek,

hogy azt szeressem, ami szent.

Erősíts meg engem, Szentlélek,

hogy megóvjam, ami szent,

és óvj meg engem, Szentlélek,

hogy sose veszítsem el, ami szent.


Római Katolikus Főplébánia, Salgótarján
Római Katolikus Főplébánia, Salgótarján © 2010. - Minden jog fenntartva! A weboldal fejlesztés alatt áll.
A weboldalon szereplő képek és információk tájékoztató jellegűek.
Tárhely, honlapkészítés, rendszergazda.