• 6
  • 3
  • 10
  • 8
  • 5
  • 4
  • 1
  • 7
  • 9

Legközelebbi misék

  • Csütörtök reggeli mise
    Szent József Plébánia Acélgyári út 1.
    csütörtök 07:00
  • Csütörtök esti mise
    Salgótarján Főplébánia Rákóczi út 24.
    csütörtök 17:30
  • Péntek reggeli mise
    Szent József Plébánia Acélgyári út 1.
    péntek 07:00
  • Péntek esti mise
    Zagyvaróna
    péntek 16:30
  • Péntek esti mise
    Somoskőújfalu
    péntek 17:30
  • Szombat reggeli mise
    Salgótarján Főplébánia Rákóczi út 24.
    szombat 07:00
  • Szombat előesti mise
    Forgáchi kápolna Forgách A. u. 93.
    szombat 14:00
  • Szombat előesti mise
    Rónafalu
    szombat 15:30
  • Szombat előesti mise
    Szent József Plébánia Acélgyári út 1.
    szombat 17:30
  • Szombat előesti mise
    Zagyvapálfalva Budapesti u. 55.
    szombat 18:00

További misék...

Legutóbbi cikkek
Címkefelhő
Karancs (1), Mária (1), Mátraverebély-Szentkút (7), Somoskőújfalu (4), Zagyvapálfalva (2), advent (17), biblia (3), bál (3), család (3), egyházmegye (1), ferences (1), ferencesek (2), hit (8), házasság (3), húsvét (5), ifjúság (31), iskola (1), karácsony (6), keresztút (6), kálvária (6), káplán (1), lelkigyakorlat (5), nagyböjt (22), nagyhét (1), orgona (12), pingpong (4), pápa (18), református (1), szolgálat (1), trilógia (2), tábor (5), zarándoklat (27), zene (1), zsinat (1), életige (40),

Laci atya 2015. augusztus 20-i beszéde

2015-08-20-Orszaghaz-bujocska.jpg2015. szeptember 02. 

Krisztusban kedves Testvérek!

          Magyarországot ünnepeljük ma! Azt az Országot, amely kész volt arra, hogy múltját, jelenét és jövőjét az Isten kezébe ajánlva ne csak történelemmel, hanem üdvtörténelemmel ruházza fel önmagát. Egy Ország, amelyet egyedisége, sajátos nyelve, kulturális öröksége, földrajzi elhelyezkedése egyaránt különlegessé tesz. Egy Ország, amely ha megszólal, ha tesz, ha úszik, ha kézilabdázik, ha sakkozik más nemzetek figyelmét vívja ki. Egy Ország, amelyet a nyugati liberális nagyhatalmak konzervatív szemléletű állammá degradálnak és a haladás gátjának titulálnak. És egy Ország, amely a Szűz Anyát önnön anyjaként vallhatja magának.       


Veni Sancte


10-Veni-Sancte-Somoson.JPG2015. szeptember 01.

Veni Sancte – Szentlélek jöjj segíts!

 

- Kicsim - Timi arra ébredt, hogy valaki a hátát simogatja. - Kelj fel, elkésünk a templomból!

- Mindjárt összekapom magam és indulhatunk!

Ezzel felugrott az ágyából és édesanyjára rá sem hederítve ruhát keresett.

- Ugye nem felejtetted el? Ma van a táskaszentelés! Tegyél valamit a táskádba és úgy hozd majd el!

„Jaj, már megint az iskolai dolgokkal jön”- gondolta Timi, de anyukájának ezt felelte:

- Rendben anyu! – és már indult is a mosdóba, megfésülködni.

 


Egymásra hangolva a KÖR-ben

2015-09-01-KOR-kozos.jpg2015. szeptember 01.

Egymásra hangolva a KÖR-ben

 

Azt hiszem, hogy az augusztus nem csak az egyházi személyek számára izgalmas időszak, hanem a hívek, a közösségek számára is. Nem volt ez másképp a salgótarjáni ifjúsági közösség életében sem. Öt év után elbúcsúztatták Pici atyájukat, és kaptak két új „kevésbé ismert” vezetőt s velük együtt keresőt.

Bevallom nagy kihívás ez, hiszen ilyenkor mindannyian megküzdünk annak gondolatával, hogy vajon mit hoz az új, az ismeretlen, a megszokottól eltérő jelen valósága. Ezért is döntöttünk közösen úgy, hogy a mélyebb megismerés érdekében egy nyárzáró és egyben őszcsalogató alkalom keretében próbálkozunk egymást megismerni, felismerni s elismerni.

 


2015.08.12-14. Tisza-tóra visz a túra 10. jubileumi bringázás

3nap-072.JPG2015. augusztus 17.

 

Idén tizedik alakalommal került megrendezésre a nyári kerékpártúra. Augusztus 12-én szerda reggel indult útnak a kis csapat Salgótarjánból. A túra végcélja Tiszafüred volt.

Az első nap a kezdeti hűvös ellenére hamar élvezhettük a forró napsütést, izzasztó kilométereken át. És az út sem mondható emelkedőmentesnek. Hogy jó formában maradhassunk, időnként fel kellett töltenünk raktárainkat, amire az úti cél felé egyre gyakrabban került sor. A nap nevezetes pontja a siroki vár meglátogatása volt, de ettől még nevezetesebb volt az, amikor végre megérkezhettünk első éjszakai szálláshelyünkre Feldebrőre. Feldebrő különlegessége abban rejlik, hogy ott található az ország egyik legrégebbi temploma a 11. századból. Az altemplom máig őrzi a 900 éves történelmünket, Aba Sámuel sírhelyével együtt. Szálláshelyünk egy kedves, éppen felújított plébánia volt. Mindenkinek jól esett a szeretettel főzött paprikás krumpli, és a különösen édes feldebrői bor. A másnapi korai indulás okán, hamar elmentünk aludni. De egy-két hullócsillagot azért igyekeztünk elcsípni. Többnyire sikerült, nagyon szépek voltak.

 


A római ministráns találkozón voltak közülünk is.

2015-08--08-ministrans-talalkozohoz.jpg2015. augusztus 15.

    2015 augusztusának elején ismét megrendezésre került a Ministráns Zarándoklat Rómába ahová minket is meghívtak (Bory Dorottya Eszter; Tamásfalvi Hanna, Kotroczó  Dorottya). Egyhetes utat terveztek, amikor megnézhettük Róma nevezetességeit (többek között a Colosseumot és a Vatikánt) illetve a tengerpartra is eljutottunk egy nap. Mégis a legcsodálatosabb élmény a Pápával való találkozás volt.

   Első nap Vácról indultunk busszal. Huszonhárom órás utat tettünk.  Hétfő délután megálltunk Orvietóban ahol szentmisén vehettünk részt a csodálatos Dómban. Később szabadidőt is kaptunk, amikor felfedezhettünk a város szűk utcáinak szépségeit. Tovább indultunk Rómába és délután négykor már elfoglalhattuk a hotelszobáinkat.  Ezen a napon már csak pihentünk és a vacsora után hamar ágyba bújtunk.


Völgyvárosi Orgonaszó: 2015.08.29 Föld alatt és föld felett

2015. augusztus 09.

2015-08-29-meghivo-pl-szines-hatter.jpg


Hittanosaink Balatonboglári táborukról

5-nap-004.JPG2015. augusztus 8.

Az idei tábor témája a megszentelt élet volt. A tábor helye: Balatonboglár. Már a tábor helyszíne is izgalomra adott okot mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek. Az időjárás nem volt kegyes hozzánk, hiszen a hét túlnyomó többségében esett és elég hűvös volt. Minden rosszban van valami jó, mert nem kellett izgulni a gyermekek testi épsége miatt.

A gyermekek komolyan vették a előre kapott feladatokat, szépen, ötletesen mutatták be a különböző szerzetesrendek életét. Két nap zsolozsmát imádkoztunk, mellyel most találkoztak a gyermekek életükben először, de reméljük, nem utoljára. Az éjszakák pihenő része elég rövidre, az aktív része elég hosszúra sikerültek (különös tekintettel az „önként jelentkezők” éjszakai sportfoglalkozására).

Az ország egyik legszebb és legjobb szabad strandján mindenki megtalálhatta a neki tetsző szabadidős tevékenységet: óriás vizes csúszda, focipálya, méta, játszótér. A sorversenyben a gyermekek nagy élvezettel és aktívan vettek részt, olyannyira, hogy egy kislány „vérét adta” csapata sikeréért, mert még az este megismerhette a siófoki sürgősségi betegellátó vendégszeretetét és az első tábora emlékére megkapta élete első gipszét, melyet a többiek nagy hozzáértéssel dedikálták.

Összességében jól érezte mindenki magát, annyian jöttünk haza, amennyien elmentünk. köszönet minden támogatónknak, akik bármivel hozzájárultak táborunk sikeréhez.   

A képek: 1.nap itt.     2.nap itt.   3.nap itt.   4.nap itt.    5.nap itt.


Balogh László atya bemutatkozó godnolatai

2015-08-08-01-tukrozve.jpg2015. augusztus 08.

„Ne félj, csak higgy!“

Balogh László

1985-ben születtem Balassagyarmaton. Általános iskolai tanulmányaimat a rimóci Általános Iskolában végeztem, míg középiskolába a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumba jártam, ahol 2004-ben érettségiztem. 2007-ben jelentkeztem a Váci Egyházmegye papnövendékei közé. A megyéspüspök döntése alapján kerültem Ausztriába, Heiligenkreuzba, ahol egyetemi tanulmányaimat végeztem, és amelyet 2013-ban sikeres eredménnyel abszolváltam. 

A pappá szentelésemet követően a megyéspüspök első kápláni állomáshelyemként Szolnokot jelölte ki. A Szolnokon töltött időszak alatt elsősorban az ifjúságpasztorációért, valamint az általános és gimnáziumi hitoktatásért voltam felelős.

 


Emlékezés a Közösségépítőkre, akiket 65 évvel ezelőtt elhurcoltak Salgótarjánból.


028.JPG2015. augusztus 01.

Már hagyománynak számít közösségünkben, hogy július végén a Szent József Plébániánál található emléktábla előtt összegyűlünk, és megemlékezünk városunk történetének egyik szomorú eseményéről. Arról az 1950. július 31-éről augusztus 1-jére virradó éjszakáról, amikor négy salgótarjáni ferences atyát, név szerint Kóczián Attila, Buckó Atanáz, Főti Gergely és Tarjányi Berard atyát az akkori politikai vezetők utasítására elhurcolták.

 A Cantate Domino kórus éneke után az emlékezőket Szabó Csaba, a szervező Keresztény Értelmiségiek Szövetségének salgótarjáni elnöke köszöntötte. Bevezető gondolataiban elmondta: nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg ezekről a ferences testvérekről, hiszen ők nemcsak templomot, hanem közösséget is építettek. Ami pedig mindennél fontosabb: hitet adtak az itt élőknek azokban a nehéz és zavaros időkben.

 A megemlékezést Kardos Csongor atya, a szécsényi Ferences Templom plébánosa is megtisztelte jelenlétével. Emlékező beszédében kifejezte örömét, amiért a salgótarjáni hívek ilyen sok év elteltével is kitartóan őrzik a ferencesek emlékét, akik erős hitükről tettek tanúbizonyságot. Fontosnak tartotta elmondani, hogy az atyák mellett gondolnunk kell arra a két "laikus" testvérre, a rendház szakácsára és a sekrestyésére is, akik szintén az elhurcolás áldozatául estek.

 Varga András atya a közös imádság vezetése előtt még felolvasta Kis Szaléz ferences atya egykori prédikációját, amely egy 18 éves fiúról szólt. Ez a fiú inkább vállalta a kínzásokat és a halált, minthogy egy szóval is megtagadja Krisztust. Ahogy András atya is fogalmazott, Szaléz atya ezeket a gondolatokat akkor nemcsak a körülötte lévőknek szánta, hanem saját maga is igyekezett erőt meríteni belőlük.

 A megemlékezés az imádság után koszorúzással, gyertyagyújtással, és a Szózat eléneklésével ért véget.

Jó érzés volt végignézni az emlékezőkön, akik között egyaránt voltak ifjak, és olyanok is, akik az itt szolgáló ferences atyákat még személyesen is ismerték. Nekik köszönhető, hogy ezek az események még 65 évvel később sem merültek feledésbe. Köszönjük mindenkinek, aki jelenlétével hozzájárult, hogy méltón emlékezhessünk a salgótarjáni ferences szerzetesekre.   A képek itt láthatók!

 Szabó Gréta


Búcsúzunk Pici atyától

01-Pici-bucsu.jpg2015. július 26.

Mi mindig búcsúzunk

Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.

Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk.

Reményik Sándor

 A képek itt láthatók!

Mi most nem valamitől, hanem valakitől!

 Pici atya gondolatai……

„ Ne sírj, mert elmúlt, örülj, mert megtörtént”

            Itt ülök a szobámban, amely már félig szét van pakolva, dobozok és félig kicsavarozott szekrények közt. Hallgatom a KÉK-et, a tőlük kapott cd-én és gondolkodom. A napokban minden a búcsúzásról szól, bárhová megyek mindenhol megköszönik, hogy itt voltam, hogy velük voltam, hogy a papjuk voltam. De kell ez?- kérdezem én. Sokáig az volt a véleményem, hogy teljesen felesleges, de mostanában egyre inkább rájövök nekem is szükségem van rá. Hiszen tovább kell állnom és igen szerettem itt élni Salgótarjánban, szerettem a hegyeket, szerettem az embereket, szerettem a hegy tetejéről végignézni a városon, szerettem imádkozni a Kálvárián, szerettem, hogy Vasárnaponként milyen sokat kellett autóznom, hogy eljussak a templomokba, szerettem, hogy szeretnek és, hogy engedik én is szeressem Őket. Szerettem reggelente zsolozsmára járni, szerettem naponta az iskolákat járni Bárnától a Petőfin keresztül a Kodályig és a Besztercéig. Szerettem esténként a közösségekben beszélgetni, énekelni. Szerettem, hogy mindenki Pici atyának hív és sokan nem is tudják mi a rendes nevem. J Szerettem kirándulni és táborokba járni, szerettem, hogy jó papokkal lehetek együtt nap mint nap és nem kell érte kilométereket utaznom. ........


65 évvel ezelőtt hurcolták el a ferenceseket Salgótarjánból

2015. július 26.

2015-07-30-Megemlekezes-a-ferencesek-elhurcolasarol.jpg


Mária Rádió érdekében


2015-07-20-Maria-radio-logoja.jpg

 

 

 

 

 

2015. július 20. Kapott levél továbbítása.

Kedves Testvérem!

Drámai helyzetbe került néhány nap alatt, szinte balesetszerűen a Mária Rádió.

Most kell imádkoznunk közösen és egy akarattal, hogy megmentsük. Most van óriási szükség az összefogásra, mert a Mária Rádiónak augusztus 19-én meg kell szüntetnie budapesti sugárzását. De ha nagyon akarjuk és kiimádkozzuk, hiszem, lesz megoldás. Mert a Mária Rádió nem emberi mű, ez Mária Rádiója.

Ahhoz, hogy újra kezdhessünk mindent, a Mária Rádióért és a döntéshozókért hatalmas imaösszefogást, imafüzért javasoltak hallgatóink és önkénteseink, s ennek alapján meghívlak a közös imára és annak az akaratnak a kifejezésére, hogy a Mária Rádióra elemi igény van.

Az alábbi linken leírtuk, mi történt, és ezen a linken a Médiatanács elnökének szóló levél aláírásával tudod kifejezni, hogy imádkozol a Mária Rádióért és a döntéshozókért.

http://citizengo.org/hu/26934-maria-radionak-mukodnie-kell

Úgy érzem, azon múlik a Mária Rádió jövője, hogy tízezrek állnak-e mellé imájukkal, és ezt kifejezik-e a Médiatanácsnak.

A Mária Rádió eddig is a hallgatók, az önkéntesek, a támogatók közös műve volt. Most szinte a létét kell megmentenünk, amihez egyetlen, de legnagyobb fegyverünk az ima, az összefogás.

Nagyon szépen kérlek, hogy ezt most tényleg karold fel: hívd meg kérem szeretteidet , barátaidat, ismerőseidet, mindenkit a közös imára a Mária Rádióért és a döntéshozókért, oszd meg velük a linket és kérd, csatlakozzanak az imafüzérhez.

A Mária Rádió családja nevében szeretettel, hittel és reménnyel köszönt:

Szabó Tamás

a Mária Rádió elnöke


"Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre" - mondta Jézus tanítványainak.

2015-07-19-Pihenes.jpg2015. július 18.

„Megtanítottam hallgatni a lelkem, így békét szereztem neki. Mint anyja ölén a gyermek, mint a gyermek, úgy pihen bennem a lelkem.” Zsolt 131,2

 

Pihenés

Három kérdésre keressük a választ a pihenéssel kapcsolatban. Az első, hogyan pihenjünk, a második, hogy mennyit, a harmadik, hogy mikor.

Hogy miképpen pihenjünk, a legtöbbünk tud válaszolni, aludjunk egyet. Minden esetben igaz ez? Minden esetben a legjobb pihenési mód, ha alszunk néhány órát? Mit gondolnak, azok számára, akik egész nap egy székhez vannak kötve, mi jelenti az igazi pihenést? A testmozgás. Vagyis az aktív pihenés, fizikai terhelés is jelenthet pihenést annak, aki szellemileg fáradt el. Az egyensúly, a szellemi és fizikai munka egyensúlya nagyon fontos.

 


Bogácson voltunk

003-1-nap.JPG2015. július 13.

Hittanosaink június 29-től július 3-ig Bogácson voltak ökumenikus táborban, ahol református testvéreinkkel együtt egy hét alatt megélték az egész egyházi évet. Fogadjatok erről először egy kis képes beszámolót és remélem, érkeznek majd hozzá a részvevőktől élmény sorok is.

1. nap itt látható.

2. nap itt látható.

3. nap itt látható.

4. nap itt látható.

5. nap itt látható.

Hittantábor Bogácson

             Mit jelent nyári melegben Karácsonyt ülni? No ezt kevesen tudják Magyarországon. A táborunk első napján adventi hangulatban szálltunk le a buszról Bogácson. Izgatott arcok, telt ajkú mosolyok. A lány-szállás és a fiúk háza közt keskeny közút. A tábor első látásra nyerőnek mondható. Mindenki elhelyezkedett és időben gyülekezett a nagyobb, közös udvaron. Papír fenyőfák kerültek fel a falra, megtörtént a csoportok beosztása. A napot az akadályverseny aranyozta be jó hangulatával. Ezen a versenyen nagyon ráéreztem mennyire „öreg” vagyok és nem bírom már az iramot.


Jó volt együtt ünnepelni!

17-ZB-Ezmise.jpg2015. július 03.

Jó volt együtt ünnepelni

 

Vasárnap este már a kinti esőfüggöny miatt is éreztük: jó itt lenni, a szent hajlékban, mi azonban mégsem az eső elől jöttünk Salgótarján főtemplomába, a Nagytemplomba, hanem ünnepelni. Hogy valóban mondhassuk: „Uram, jó nekünk itt lenni…”. És elmondtuk, többen is, többször is. A szentmise kezdetén Varga András esperes atya, a házigazda plébánia nevében, aztán az ünnepelt, az ezüstmisés Zachar Béla püspöki tanácsos, nagybátonyi plébános atya, majd paptársa, Mischinger Ferenc érseki tanácsos, ózdi plébános atya, és mindezek mellett a templom hívő közössége is. Jó volt ott lenni, együtt ünnepelni, hálát adni Béla atyáért, köszönteni őt, és kérni rá és munkájára a Jóisten további áldását és kegyelmét.

A képek itt láthatók!

 


A XI. Egyházmegyei Találkozóról filmes összeállítás

2015. július 02.


Csendes imamenet az üldözött keresztényekért

2015. június 29.

2015-07-03-Csendes-Imamaenet-2015-07-03-page-001.jpg


A találkozás öröme. Nagyoroszi 2015.06.27 XI. Egyházmegyei Találkozó

001-EMT-Nagyoro.JPG2015. június 27.

Az evangélium öröme

A kereszténység leghitelesebb arca

 

Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű buzdítása címében hordozza az örömöt. Éppen ezért ennek az egyszerű szónak a feltárása képezi a dokumentum bevezetését. Ráadásul az öröm gondolatának az elemzése megmutatja korunk sebesültségét is, felmutatja azt a szövegkörnyezetet, amelyben az új evangelizációnak meg kell valósulnia.

„Az aktuális világnak, a maga sokrétű és nyomasztó fogyasztási kínálatával az a nagy veszélye, hogy egyénközpontú szomorúsághoz vezet, amely az elkényelmesedett és fösvény szívből, a felszínes élvezetek beteges kereséséből, az elszigetelt lelkiismeretből fakad" (EG 2). Ez a kísértés próbára teszi a keresztényeket is, nem csupán a külvilágot: „Sokan beleesnek [ebbe a veszélybe], és sértődött, elégedetlen, élettelen személyekké válnak" (uo.). Szinte magunk előtt látjuk az önmagával elégedett, de a külvilágot szüntelenül kritizáló katolicizmust, amely a Bibliából igyekszik ideológiát gyártani önnön felsőbbrendűségéhez. Feltűnnek szemeink előtt a keresztények, akiknek folyton bajuk van a többiekkel, de önmagukat, a saját családjukat, a saját plébániájukat, csoportjukat, lelkiségüket, közösségüket paradicsomkertnek látják. Ez az a hit, az a moralizáló kereszténység, amely elől menekül minden élő, mert magabiztossága mögött megérzi azt az élettelenséget, amelyről a pápa ír. Se új, se régi evangelizáció nem bontakozhat ki úgy, ha a keresztények nem válnak az élet, az öröm, a szabadság vonzó tanúivá az egész társadalom előtt.

Világjáró Klub 2015.06.30 Kedd 16.30 Szentföldön jártunk

2015. június 26.

2015-06-30-Vilagjaro-meghivo-60.jpg


Bérmálkozás Somoskőújfaluban 2015. június 14.

bermsk-1066.jpg2015. június 25.

Nagy napra virradt múlt Vasárnap Somoskőújfalu, hiszen 26 év után újra bérmálás volt a faluban. De nem csak a falunak volt ez nagy nap, hanem különösen is annak a tíz embernek, akik miatt a Püspök atya ide érkezett. Legtöbbjük már két éve vár arra, hogy megkapja a Szentlélek ajándékait, de volt olyan aki már 70 éve várta ezt a napot. Úgy gondolom egy nagyon bensőséges ünnep volt ez a nap. Varga Lajos püspök atya hangsúlyozta nagyon szükség van hitüket élő fiatalokra, hiszen Ők igazán hitelesek a mai világ számára. A Szentlélek igazi ünnepe volt ez a nap, amihez mindenki hozzátett, az énekesek, a ministránsok, a bérmálkozók, az egész somosi egyházközség. Hálával gondolok erre a napra, hiszen nem csak a bérmálkozók, hanem mi is újra részesültünk a Szentlélek ajándékaiban. Igazi Pünkösd volt. Amint képek is tanúskodnak róla. Köszönet Bozó Rebekának érte! Itt láthatók


Római Katolikus Főplébánia, Salgótarján
Római Katolikus Főplébánia, Salgótarján © 2010. - Minden jog fenntartva! A weboldal fejlesztés alatt áll.
A weboldalon szereplő képek és információk tájékoztató jellegűek.
Tárhely, honlapkészítés, rendszergazda.